Tizenharmadik nap

2009 szeptember 13. | Szerző: Eszterc |

 Nekem a fehérje nap a kedvencem – biztos mert nagyon szeretem a húst, sajtot, tejtermékeket. És az erre a napra előírt étrend hasonlít a legjobban az általam “megszokotthoz”.

Ennélfogva ma jól érzem magam – jól is esik a gyümölcsnap után végre normális ételt venni magamhoz:) A tegnapi napot nehezen viseltem kicsit – a vérnyomásom is egész alacsony volt – még ma reggel is 95/67- et mértem (azért mértem meg, mert fejfájással, rossz közérzettel ébredtem.:(

Reggelire őszibarackot ettem, ebédre lecsós csirkemellet (anyukám készítette) olívaolajos – citromos paradicsomsalátával.

Vacsorára szerintem majd sajtot eszem paradicsommal, mert megkívántam.

Ma kicsit szomorkás a hangulatom. Persze, ismét az egyedüllét miatt. Nagyon várom, hogy írjon Gé- de semmi. Nem szeretnék neki újabb érdeklődő, vagy türelmetlenkedő levelet írni – de mégis vissza kell fognom magam, nehogy “billentyűzetet ragadjak”.

Biztos nagyon pesszimista vagyok (bár az eddigi tapasztalataim alapján azt hiszem nem véletlenül), de most már komolyan arra gondolok hogy valaki mással is levelezik és ezért tett “parkolópályára” engem.:( Pedig direkt megírtam neki, hogy nyugodtan írja meg ha már nem akar megismerni. Akkor könnyebben le tudnám illetve tudtam volna zárni magamban az ügyet.Rossz így, nagyon. Egyszerűen nem tudok elképzelni olyan okot, ami miatt most már lassan 2 hete nem tud normálisan kommunikálni velem. Szemtelenség is tőle, hogy miután megírtam neki azt is, hogy szeretek tőle e- mailt kapni, várom a leveleit – ilyen kétségek között hagy. Illetve elintézi annyival, hogy “el vagyok úszva”. Pár napra, 1hétre ez még kielégítő válasz – de ennyi időre ez már nem ad magyarázatot. Bocs mindenkitől a kiborulásért – de most jó érzés volt kiönteni a szívem, kiírni magamból a gondolataimat.

Lehet mégis írok neki, mert már nem bírom magamban tartani ezeket a dolgokat. Ha nem hát nem. Akkor úgyis mindegy mit gondol rólam. Jó, nem lehülyézni akarom. Csak a véleményemet leírni nagyjából.