Negyvenegy, negyvenkettő és negyvenharmadik nap

2009 október 13. | Szerző: Eszterc

 Vasárnappal kapcsolatban nem tudok beszámolni semmi különösről – tartottam a gyümölcsnapot. Ettem fügét, almát, banánt szőlőt és egy kis diót.

Hétfőn ebédre cukkinivel – sajttal sült csirkemellet ettem paradicsommal, káposztával töltött paprikával és sajttal. Ja, és mindezt megfejeltem néhány otthoni fasírttal. Amiben ugye van egy kis zsemle is, de mindegy:(

Vacsiztam is azért. Sajtot, tonhalkonzervet, és pár szelet szalámit tömtem magamba este.

Koncerten voltunk – az énekkarunk zongorakísérője játszott két darabot, minket pedig úgymond “kivezényeltek” hogy legyen hallgatóság:) De megérte, klassz volt. Csak az időjárás volt pocsék. Be is ázott a cipőm teljesen.

A rendet otthon tökéletesen tartom, szépen elmosogatok magam után, rendet rakok esténként – egyelőre jól megy:)

Tamással folyamatosan levelezünk, naponta van hogy 2 levelet is írunk egymásnak.Aranyos:) Elküldte a kis plüss oroszlánjának fotóját – hogy ő őrzi az álmát. Én csak egy Ikeás szárnyas békával tudtam szolgálni:)

Holnap találkozunk. Eredetileg a János hegyi kilátóhoz akartunk menni, de a rossz időjárás miatt marad a teázó – amit én javasoltam.

Én várom nagyon, mert zavart hogy eddig gyalogoltunk egymás mellett, nem is láttam az arcát, szemét beszélgetés közben. Hátha így jobb lesz:)

Amúgy eddig kedvesnek, érzékenynek tűnik. Szeretek vele lenni. És talán kezd(ünk) oldódni is egymás társaságában.

Nem tudom ő hogy van velem – de nekem szimpi továbbra is, külsőleg pedig eléggé tetszik.

Kolléganőm (fő drukkerem) már rákérdezett, hogy megfogta- e már a kezem. Nem, de valahogy még nem is szerettem volna. Szeretném érezni, hogy érzelmileg kicsit még közelebb kerülünk egymáshoz – és majd akkor. De persze szeretném ha ez mielőbb bekövetkezne;) Mondjuk már akár holnap?:)Hát majd meglátjuk, izgi.

Kicsit fura érzést érzek a gyomromban, ha rá gondolok:)

Tegnap beszabadultam egy könyvesboltba, és sajnos nem tudtam megállni, hogy Fejős Éva könyveiből ne vegyek 2-t 1 áron:( El is kezdtem olvasni az egyiket (Csajok a címe azt hiszem). Egész jó. Vicces, olvasmányos és tanulságos:)

Egyébként ma borsófőzeléket fogok ebédelni krumplival (étteremből) mert tegnap 9 körül vergődtem haza, és nem volt kedvem főzőcskézni.

Harmincnegyeik és harmincötödik nap

2009 október 5. | Szerző: Eszterc

 Reggel banánt reggeliztem, majd ebédre csirkemellet sütöttem teflonban jó fokhagymásan, kakukkfűvel. Fincsi volt. Hozzá fonnyasztottam egy kis spenótot, de ez annyira nem jött be. És jégsalátát is ettem hozzá.

Az az igazság, hogy ebéd előtt ettem egy kis körözöttet sonkával – így az ebédet félbehagytam, mert nem fért belém több. 🙂

Este megettem a maradék hússzeletet salátával. Finom volt.

Ma reggel szőlővel és körtével indítottam. Majd steak burgonyát vettem az ebédlőben. Két adagot, mert elsőre az egy adag incifincinek bizonyult. Most már megint elég éhes kezdek lenni. De jó lenne ma már semmit sem enni.

Tamással váltottunk ismét levelet – úgy néz ki, csütörtökön újból találkozunk. Nem tudom még hova megyünk, mit csinálunk. Tamás sok mindent ajánlott – mozi, Millenáris – kiállítás, sport. Na majd meglátjuk:)

Holnaputánra meg van két színházjegyem. Egyik barátnőmet hívtam el, remélem ráér és eljön:)

Meló nem nagyon megy – ma még cikket írtam idebent a gyülekezeti újságba a hollandiai utamról. Meg telefonáltam. Ja, de egy határozatot is csináltam!!:)

Csak van egy elfeledett, már bocsánat de “szar” kapcsolattartási ügyem – amivel nem tudok mit kezdeni. Gyűjtöm az erőt hogy bemenjek főnökömhöz, és segítséget kérjek tőle hogy hogyan is kéne megoldani ezt az egészet…:( Csak félek, mert ha olyan hangulatban van nagyon kemény tud lenni. Na, majd összeszedem magam – holnap befáradok hozzá!!

Hú, ma még sütni kéne valamit holnapra – kitaláltuk hogy megünnepeljük az elmaradt szülinapokat. Fogalmam sincs mit csináljak! Na majd csak eszembe jut valami…

Huszonegyedik és huszonkettedik nap

2009 szeptember 22. | Szerző: Eszterc

 Tegnap viszont finom anyukám által elkészített csirkemellet ettem csemegeuborkával, vacsorára pedig paprikát feta sajttal. És megkóstoltam a lecsót is – kis tojással feljavítva- amit tojás nélkül a mai napra készítettem elő.Főtt krumplival.:)

Elhatároztam, hogy nem fogok vacsorázni ezután, hogy kicsit jobban beindítsam a fogyást. Sajnos mozgással most nem állok igazán jól, nagyon fáj a derekam – szerintem becsípődhetett egy ideg. Mindenesetre beállok ma tornázni – aztán ha nagyon fáj, abbahagyom. Ma reggel próbálkoztam itt a munkahelyemen a fitball labdán mindenfelé hajladozni hátha “kicsípődik”, de nem javult semmit sem. Egész sántikálva járok…

Levelezgetek Tamással, aranyosnak tűnik – de mintha nem lenne túl izgalmas figura. Nem tudom:(

Anyukám megint jött a szöveggel tegnap, hogy egyik ismerőse kérdezgette, hogy van- e valakim.:( Úgy tud idegesíteni. Persze, tudom, hogy jó lenne már kapcsolatban, házasságban élni, meg hogy benne vagyok a korban – de ez nem olyan egyszerű. Nem csak rajtam múlik.

Amikor elhatároztam hogy elköltözöm otthonról, fogtam magam nekiláttam lakást keresni, hitelt intézni – és belevágtam. De igazi párt találni az nem így megy: hogy fogom magam, nekilátok és “szerzek valakit”, és már boldogságban élek. Csak rossz érzés, hogy lassan már mindenki furcsa szemmel néz rám, hogy mégis mire várok… A legfájdalmasabb az, hogy nekem is rossz így. 🙁 Nem is tudja szeritem az, akinek erre már nincs gondja, hogy milyen kemény ügy ez…Biztos sok mindenen múlik, hogy nekem ilyen nagyon nehezen megy a társtalálás. Sose voltam az a “tömegből kitűnő szépségű”, ragyogó alkatú lány – akire azonnal felfigyeltek a fiúk. Ráadásul még visszahúzódó is vagyok, tehát a “dumámmal”, kisugárzásommal sem tudom pótolni ami a külsőmből hiányzik. De tudom azt, hogy attól még vannak olyan értékeim, ami miatt “igazságtalanságnak” érezném, ha egyedül maradnék. Vannak nálam sokkal butább, lustább, keserűbb, korlátoltabb, unalmasabb lányok – akik ezer meg ezer éve párkapcsolatban élnek. De miért??? Nekik miért sikerül? Ők mit “tudnak” jobban??