Harmincharmadik nap

2009 október 3. | Szerző:

 Tegnap szenzációs jó volt ebére a káposztás tészta császármorzsával:) Szinte simogatta a gyomromat.


Tamás küldött nekem tegnap egy nagyon kedves virágcsokros képeslapot! Jó kedvem lett tőle:)


Este koncertünk volt a fóti művházban. Nagyon jól sikerült, bár nem énekeltünk túl sokat – rajtunk kívül egy harangzenekar is játszott:)


Szépen mentem a bordó énekkari egyenruhában, és kiderült hogy fehér blúzban kellett volna:( De egyik kedves fóti énekestársam hazaszaladt és hozott nekem egy blúzt otthonról. Igaz pár számmal nagyobb volt, mint a méretem – de próbáltam benne úgy viselkedni mintha direkt ilyet választottam volna, remélem így nem volt túl feltűnő rajtam a hacuka:)


Ma alig ettem valamit- egy kis szőlőt reggelire. Majd megerőltetem magam, és veszek még magamhoz némi táplálékot.


Most épp a fodrászt várom vissza- melírt tett a hajamba, itthagyott – és jön vissza nemsokára vágni és szárítani. Csak hogy szebb legyek:)


Írtam Tamásnak egy e- mailt, megköszöntem mégegyszer a virágcsokros képeslapot, meséltem neki egy- smást, meg érdeklődtem a hétvégéjéről.


Megemlítettem neki, hogy jövő héten újból koncertün lesz – de úgy gondoltam egyelőre még nem hívom meg őt. Ez még lehet hogy túl korai lenne. Ha ismerősökkel találkoznék be kellene őt mutatni, és még nem nagyon tudnék mit mondani, hogy ki is ő:) Bár lehet hogy hülyeség ezen agyalnom, lazán kellene kezelnem. Na de még meggondolom.


 

Címkék:

Harmincegyedik és harminckettedik nap

2009 október 2. | Szerző:

 Szóval, a fogyókúráról csak annyit, hogy tegnap szuperül tartottam. Reggel körtét ettem, délben gombapörköltet rizzsel (saját készítésű, konzerv gombából). A vacsi kimaradt – egyrészt a randi miatt, másrészt ugye elhatároztam, hogy nem vacsorázom. Legalábbis keményítő és szénhidrát napon nem.

Hát ezt tegnap sikerült tartanom. Olyan gombócban van azóta a gyomrom, hogy nem túl sok mindent tudnék belepréselni:)

Nagyon érdekes volt a találkozás. Egyrészről nagyon – nagyon tetszik a fickó külsőleg. 🙂 Magasabb nálam, legalább 15 cm- vel, és nem kis sovány:) És nagyon kedves arca van, főleg ha mosolyog.

Amúgy pedig egyszerű, csendes, illedelmes és aranyos volt tegnap. Az mondjuk kicsit furcsa volt, hogy én többet beszéltem mint ő – pedig én sem vagyok egy nagydumás:) Érdekes, hogy voltak olyan pillanatok, amikor egyikünk sem szólt semmit – mégsem éreztem kínosnak. Olyan biztonságban éreztem magam Tamás mellett. Jó volt a szemébe nézni, meg olyan “megölelgethetnékem” támadt .:) De persze nem ölelgettem meg, csak elképzeltem:)

Fúú, az a helyzet, hogy tegnap negyed 6- tól kb. 9- ig folyamatosan sétáltunk és dumáltunk.Átmentünk a Lánchídon, felmentünk a Várba, aztán vissza – és még a Váci utcában is sétálgattunk.:)Gyönyörű volt a kivilágított város.

Aztán hazaértem, és csak forgolódtam az ágyban 1- ig, egyszerűen nem tudtam elaludni.

Hazafelé írtam neki sms- t, amelyben megköszöntem neki a délutánt- estét.

Erre visszaválaszolt, hogy örült neki hogy találkoztunk és hogy reméli még máskor is találkozunk:)

Én pedig megírtam neki, hogy nincs kifogásom a találkozás megismétlése ellen- aminek ő nagyon- nagyon (vagyis ő mindig így írja: nagyonn-nagyonn:)) megörült.

Hát ennyi történt. Mindenképp akartam neki valamiféle visszajelzést adni, mert tényleg jó volt vele. És mindig bajban vagyok, hogy mennyire “vehető le” rólam mit is érzek, gondolok. Szóval gondoltam ilyen módon megüzenem neki – hátha “bátrabb” lesz. Nem tudom, nincs nagy tapasztalatom szívügyekben. Csak próbálkozom. 🙂

Most sem tudom ám kiverni a fejemből, nézegetem az e- mailt hogy írt-e. De még eddig nem. Majd mostmár csak ebéd után nézem meg újra a fiókot:)

Kolleganőm nagyon izgul értem, az elmondásom alapján azt mondta: pont ilyen fiú illene hozzám:) Hú, most is csomóban van a gyomrom.:)

De megyek ebédelni: fél adag káposztás tészta, fél adag császármorzsa!! A benti étteremből:)

Harmincadik nap

2009 október 1. | Szerző:

 A fehérjenapnak viszont nagyon-nagyon-nagyon örültem!:)

Reggelire szőlőt, körtét ettem. Ebédre csirketortát (még mindig volt a mélyhűtőben:) sajtos-olajbogyós-paradicsomos salátával.

Jól belaktam.

Vacsizni nem akartam – de mégis legurítottam 2 vastagabb szelet sült sajtot paradicsommal. Akartam túrót is enni édesen, de elment a kedvem tőle.

Lehet ebben szerepet játszik az is, hogy kissé náthás  vagyok. Nem kívánok annyit enni. Vagy már szűkült a gyomrom.

Címkék:

Huszonkilencedik nap

2009 szeptember 29. | Szerző:

 Szóval, az egyenleg: 3,8 kg- ot fogytam eddig.:) Én örülök ennek az eredménynek, örülnék ha az elkövetkező két hónap során még kétszer ennyit fogynék. Azért “rá fogok gyúrni” igyekszem ezentúl nem vacsorázni.

A víznap jól megy – bár azért víz mellett két kávét és egy zero kólát is lenyomtam.

Nem érzem rosszul magam – még tornázni is elmegyek – bár ha érzek egy kis elgyengülést magamon, akkor haladéktalanul abbahagyom!!

Csütörtökre megbeszéltem egy találkozót Tamással.:)
Kíváncsi vagyok rá – szimpi is meg nem is. Jó lenne élőben látni, tényleg – és érezni hogy egymásnak szimpatikusak vagyunk- e. Úgy szeretnék valami kis “szikrát” érezni. Igazából szeretnék végre szerelmes lenni. Hátha most jön el…
Egyébként pedig írt nekem levelet Krisztián – egy szintén kellemesnek tűnő srác. Külön kifejezte, hogy neki nem a vékony lányok az esetei.:) Hát, visszaírtam neki is- meglátjuk mi lesz.
De elsősorban most Tamásra koncentrálok.

Címkék:

Huszonhetedik- huszonnyolcadik nap

2009 szeptember 29. | Szerző:

 Reggelire banánt ettem, ebédre pedig petrezselymes-fokhagymás-olívaolajos tésztát és palacsintát.

A palacsintát tej nélkül készítettem – asszem 30 dkg liszt, 1 tojás, 1 késhegynyi szódabikarbóna, 6 dl ásványvíz, 2 késhegynyi cukor, 2 késhegynyi só felhasználásával. Baracklekváros – fahéjas, és kakaós-fahéjas töltelékkel töltögettem magamnak, a családnak meg csináltam túrósat is:)

Vacsira pizzás csigácskákat kaptam a szomszédban, és még BackeRolls sajtízű változatát eszegettem. 

Hétfőn egész nap szőlőt és banánt ettem.

Nem volt semmi különös, jó ment mind a két nap.

Huszonhetedik és huszonnyolcadik nap

2009 szeptember 28. | Szerző:

 Tegnap reggelire banánt

Huszonhatodik nap

2009 szeptember 26. | Szerző:

 Reggel végül 7 óra körül sikerült elindulnunk. Szüleim, öcsém, öcsém barátnője és én. Nagyon ügyesek voltunk, letettük a kocsit Erdberg -nél egy P+R parkolóba – és innen kb. 15 perc alatt értünk a Stephansdom- hoz metróval.

Igazából túl sok mindent nem tudtunk megnézni – anyukámék nem bírják a gyaloglást:( De megnéztük a Stephansdom- ot, a Figarohaus-t, a Karlskirche-t, a Hofburg előtt elsétáltunk, messziről láttuk a parlamentet is. Öcsémék megnézték a Burggarten- ben a Schmetterling Haus-t (pillangó házat), én meg addig egyedül ellátogattam a Hundertwasserhaus- hoz!!!:)) Nagyon tetszett, olyan kis különleges! Vettem szép képeslapokat is az épületről, és sok Mozart- golyócsákat.

Einkaufskarte- t vettünk, mely 4,60 Euro- ba került személyenként. Ezzel szabadon utazhattunk minden tömegközlekedési eszközön 8-20- ig. 

Reggelire 1 banánt ettem, délelőtt még zöldséges rizst ettem, aztán pedig pattogatott kukoricát csipegettem.

Most már nem eszek semmit (fél 11 körül jár az idő), nem is vagyok igazán éhes, és jól esik most nem enni:)

Amúgy meg anyukám is mondta hogy már látszik hogy fogytam:)

Címkék:

Huszonötödik nap

2009 szeptember 25. | Szerző:

 Ebédre pedig a tegnap sóágyon elkészített csirke fél mellét és egy combját ettem egy kis csemegeuborkával.

Ez a sóban sütés nagyon jó kis móka. 1 kg sót kell kiszórni a tepsibe, elegyengetni. Erre ráfektetni a csirkét (amit belülről jól megsózunk), lefedni alufóliával – és kb. 45 percit sütni. Aztán le kell szedni az alufóliát, és befűszerezni a husit (én borsikafüvet és rozmaringot szórtam rá, meg tettem a hasüregébe és mellé fokhagymagerezdeket.) Visszatenni a sütőbe és szép pirosra sütögetni a húst, közben forgatni (kb 25-25 percet oldalanként). Ja és 200 fokon tettem mindezt:)

Találkoztam ma Gével:))

Hát, érdekes. Nagyon kis vidám, energikus, örökmozgó:) Kedves is volt – de valahogy nem éreztem semmi “bizsergést” miközben beszélgettünk. Amúgy jól elvoltunk, kb. másfél óráig dumálgattunk a Kertészeti Egyetem parkjában.

Érdekes dolog ez, mert nehezen találok valakit szimpatikusnak. 🙁 Tényleg kiderül a végén, hogy én vagyok a válogatós. De mondjuk akkor meg pláne nem érzek “szerelembe esést” amikor azt látom hogy a másik félnek is közömbös vagyok.

Na mindegy, Gével szerintem ennyi volt. Szimpi, meg intelligens – de nem vagyunk egymáshoz valók. Egyébként valami hihetetlenül furcsa türkizkék színű szemei vannak:) Nem is láttam még ilyet.

Amúgy meg Tamással levelezgetek. Aranyos – amint már írtam is. De nagyon kíváncsi vagyok rá élőben is. Erre sort is fogunk keríteni a jövő héten, ha minden jól megy.

Holnap megyünk Bécsbe – vettem térképeket, meg egy jó kis útikönyvet. És reggel nekivágunk!!

Amúgy megy most nagyon nyugtalanít egy munkahelyi ügyem:( Most már nem kezdem el részletezni, majd máskor. Nem tudom mit tegyek – kicsi (nagyon) elhúztam az időt, aztán nem történt semmi. Ha most döntést hozok – biztos megfellebbezi valamelyik fél – aztán meg jól megdorgál a 2. fok, hogy miért nem hoztam végzést előbb:((( Baa. Múlt héten pedig abban reménykedtem még, hogy megoldódik az ügy. De sajnos túl makacs mindkét fél. Egyébként apai kapcsolattartási jogáról van szó. 

Voltam ma masszázson is, ami nagyon jól esett. És a masszázsnő hívott a helyi evangélikus gyülekezetbe biblia  -iskolába. Nagyon megtetszett az ötlet, lehet elmegyek.:)
Címkék:

Huszonharmadik és huszonnegyedik nap

2009 szeptember 24. | Szerző:

 Reggel körtét ettem, ha jól emlékszem – majd egy fokhagymás pogácsát, egy islert, 1 diós csigát, és 1 kis cibbatat (nem tudom jól írtam- e) ettem ebédre.

Vacsira csak néhány szem sós perecet fogyasztottam, meg 1 csík csokit.

Ma gyümölcsökkel tarkított a nap – eddig szőlő, körte, 1 banán a mérleg.

Amúgy a nadrág ami ma rajtam van egész bő:)) És jól érzem magam.

Tegnapelőtt nagyon fájt még a derekam – de a torna nagyon jót tett neki, elmúlt a fájdalom. Tegnap úszni is voltam – bár úszni nem sok helyem volt, rengetegen voltak tegnap délután. Viszont vagy 3- szor szaunáztam, olyan volt mintha újjászülettem volna:) Annyira belendültem, hogy hazaérve elmosogattam, teljesen letakarítottam a konyhapultot, felporszívóztam.

Ma ismét torna a program. Viszont tegnap olvastam – asszem a Wellness magazinban – hogy az úszás fogyás céljára nem alkalmas sport:( Bár én azért ezt kétlem. Inkább a futást, gyaloglást preferálják a szakértők. Na majd komolyan nekikezdek a gyaloglós programnak.

Holnap találkozom Gével… Tegnapelőtt felhívott, és megbeszéltük a találkát holnap fél négyre a Feneketlen tónál. Amúgy utánanéztem az adatainak, és kiderült hogy elvált. Mondjuk volt valami titokzatosság benne, amiből erre gyanakodtam…

Mindenesetre szeretnék vele találkozni, ha már ennyi időt eltöltöttem a vele való levelezéssel. És majd meglátom milyen.

Tamásnak tegnap nem válaszoltam a levelére – majd ma írok neki. Aranyos, de ő meg olyan “lassú víz partot mos” típus. Kicsit uncsi. Hát, biztos én vagyok túl válogatós – kezdem azt hinni.

Hétvégére Bécsbe készülünk a családdal – ha minden jól megy. Azért nem lesz ez olcsó mulatság, ahogy nézem. Benzinpénz, pályamatricák, parkolás. Mindenesetre úgy gondoltam, hogy a belvárosban sétálhatnánk kicsit. Megnézzük a Stephansdom- ot, a Peterskirche-t (én szívem szerint elmennék a Hundertwasser házba is, amely szintén ingyenes egyébként. Néztem a Schönbrunni kastélyt is, de elég drága – még a kert is:( Na majd meglátjuk.

Huszonegyedik és huszonkettedik nap

2009 szeptember 22. | Szerző:

 Tegnap viszont finom anyukám által elkészített csirkemellet ettem csemegeuborkával, vacsorára pedig paprikát feta sajttal. És megkóstoltam a lecsót is – kis tojással feljavítva- amit tojás nélkül a mai napra készítettem elő.Főtt krumplival.:)

Elhatároztam, hogy nem fogok vacsorázni ezután, hogy kicsit jobban beindítsam a fogyást. Sajnos mozgással most nem állok igazán jól, nagyon fáj a derekam – szerintem becsípődhetett egy ideg. Mindenesetre beállok ma tornázni – aztán ha nagyon fáj, abbahagyom. Ma reggel próbálkoztam itt a munkahelyemen a fitball labdán mindenfelé hajladozni hátha “kicsípődik”, de nem javult semmit sem. Egész sántikálva járok…

Levelezgetek Tamással, aranyosnak tűnik – de mintha nem lenne túl izgalmas figura. Nem tudom:(

Anyukám megint jött a szöveggel tegnap, hogy egyik ismerőse kérdezgette, hogy van- e valakim.:( Úgy tud idegesíteni. Persze, tudom, hogy jó lenne már kapcsolatban, házasságban élni, meg hogy benne vagyok a korban – de ez nem olyan egyszerű. Nem csak rajtam múlik.

Amikor elhatároztam hogy elköltözöm otthonról, fogtam magam nekiláttam lakást keresni, hitelt intézni – és belevágtam. De igazi párt találni az nem így megy: hogy fogom magam, nekilátok és “szerzek valakit”, és már boldogságban élek. Csak rossz érzés, hogy lassan már mindenki furcsa szemmel néz rám, hogy mégis mire várok… A legfájdalmasabb az, hogy nekem is rossz így. 🙁 Nem is tudja szeritem az, akinek erre már nincs gondja, hogy milyen kemény ügy ez…Biztos sok mindenen múlik, hogy nekem ilyen nagyon nehezen megy a társtalálás. Sose voltam az a “tömegből kitűnő szépségű”, ragyogó alkatú lány – akire azonnal felfigyeltek a fiúk. Ráadásul még visszahúzódó is vagyok, tehát a “dumámmal”, kisugárzásommal sem tudom pótolni ami a külsőmből hiányzik. De tudom azt, hogy attól még vannak olyan értékeim, ami miatt “igazságtalanságnak” érezném, ha egyedül maradnék. Vannak nálam sokkal butább, lustább, keserűbb, korlátoltabb, unalmasabb lányok – akik ezer meg ezer éve párkapcsolatban élnek. De miért??? Nekik miért sikerül? Ők mit “tudnak” jobban??

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!